Aki böjtöléssel fáradozott, élvezze most fizetségét! Aki az első órától munkálkodott, vegye el ma igazságos bérét! Aki a harmadik óra után érkezett, ünnepeljen hálaadással!
Aki a hatodik óra után jött, ne ingadozzék, mert semmivel nem károsodik! Aki a kilencedikig
késlekedett, habozás nélkül álljon elő! Sőt még aki csak a tizenegyedik órára érkezett meg, az se féljen
késlekedése miatt, mert bőkezű az Uralkodó, és az utolsót éppen úgy elfogadja, mint az elsőt! A tizenegy
órakor érkezőt éppen úgy megpihenteti, mint az első órától munkálkodót. A későn jövőnek megkegyelmez,
az elsőt pedig megtiszteli. Ennek ad, de amazt is megajándékozza. A cselekedeteket elfogadja, és a
szándékot becsüli; a tettet értékeli, az elhatározást dicséri. Mindnyájan lépjetek be az Úr örömébe, elsők
és későbbiek, élvezzétek jutalmatokat! Gazdagok és szegények, együtt örvendjetek! Mértékletesek és
könnyelműek, becsüljétek meg ezt a napot! Böjtölők és nem böjtölők, vigadjatok ma! Az asztal telis-tele
van, egyetek róla mindnyájan! A hizlalt borjúból bőven van, senki ne menjen hát el éhesen! Élvezzétek
mindannyian a hit lakomáját! Részesüljetek mindnyájan a jóság bőségéből!
Senki ne siránkozzon a szegénysége miatt, hiszen feltűnt a közös országunk! Ne keseregjen senki bűnei
miatt, mert fölragyogott a sírból a bocsánat! Ne féljen senki a haláltól, mert megszabadított minket az
Üdvözítő halála! Amikor annak hatalma alá került, összetörte a halál erejét. Leszállt az alvilágba, és
kifosztotta az alvilágot. Keserűséget okozott neki, amikor megízleltette vele a testét. Ezt előre jelezte
Izajás, mikor e szavakkal kiáltott fel: „Az alvilág elkeseredett, amikor veled odalenn találkozott”.
Elkeseredett, mert vereséget szenvedett. Elkeseredett, mert szégyenben maradt. Elkeseredett, mert halálos
sebet kapott. Elkeseredett, mert megsemmisült. Elkeseredett, mert fogságba esett. Testet ejtett
zsákmányul, és Istennel találkozott. Földet ragadott meg, és éggel találkozott. Zsákmányul ejtette azt,
amit látott, és elbukott azáltal, amit nem látott. Halál, hol a te fullánkod? Alvilág, hol a te győzelmed?
Föltámadt Krisztus, és te elbuktál.
Föltámadt Krisztus, és lebuktak a gonosz lelkek.
Föltámadt Krisztus, és örvendeznek az angyalok.
Föltámadt Krisztus, és már diadalmaskodik az élet.
Föltámadt Krisztus, és nincs már halál a sírnál.
Föltámadt Krisztus halottaiból, és elsőszülött lett a halottak közül. Övé a dicsőség és a hatalom
mindörökkön örökké. Ámen.

Saját gyermekük mellett három fiú gyermeket nevelnek (2, 4 és 5 évesek) a jó és szép élet reményében. 2014. április 9-én súlyos tragédia történt a család életében: a házuk leégett. Az egész lakás belseje kiégett, minden használhatatlanná vált (bútorzat, ruhák, személyes okmányaik, háztartási gépek). A tűz idején senki nem tartózkodott az épületben. A tűzoltók előzetes vizsgálata alapján valószínűsíthető, hogy a tüzet rövidzárlat okozta. Az ingatlan teljes újjáépítésre szorul.

A hír hallatára rögtön megmozdult a fenntartó Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat és a Hajdúdorogi Egyházmegyei Karitász, ugyanakkor látva a súlyos károkat, szeretettel várunk és fogadunk anyagi és egyéb támogatásokat.

Pénzbeli adományaikat a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 10702071-66117540-51100005 sz. számlájára várjuk, a közlemény rovatban tüntessék fel: „tűzkárosultak megsegítésére”. Egyéb adományaikat Gyermekvédelmi Központunkban Nyíregyháza, Víz u. 15. sz. alatt fogadjuk.
Elérhetőség: Kovács Istvánné 06-30-440-2603

Egyházközségünkbe eddig 20.000,-Ft felajánlás érkezett a család részére, melyet az ünnep után továbbítunk. Ha valaki szeretné Szegedről támogatni őket, szívesen továbbítjuk az adományát.

Bővebben, és képekkel:
http://gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2959 /A linket a böngésző sorába be kell másolni/

Tegnap veled fölfeszíttettem, dicsőíts meg engem is, Üdvözítő, a te országodban!
Ezt az énekünket fényes héten többször is ismételjük, s majd végig, a húsvéti időszakban is. S ami Húsvét vasárnapján igaz volt, az nem veszti érvényét az utána következő napokban sem. A tegnap és a ma átértékelődik. Véget ért a tegnap: Krisztus Urunk kínszenvedése és halála, és elérkezett az új nap: Krisztus föltámadása. Halálával az élete nem fejeződött be, csak előkészítője volt a holnapnak, ami most már igazi ma, az örök ma, amiben mi is élünk, Krisztus föltámadásának köszönhetően.
Minden reggeli ébredés új lehetőségeket hordoz. Lezárul a tegnap és megnyílik a ma, amely tovább építi az életet. A tegnap magába zár mindent, szépet és keserűt egyaránt. Gyógyító ereje van a tegnap lezárásának, mert lehetőséget nyit a következő nap újdonságának. Van rá hatása, igaz, de nem azonos, nem keverhető össze vele.
A Prédikátor másként látja, s igen borúlátón azt mondja, minden „ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint” (Préd 1,9). Ha a tegnap ugyanolyan, mint a ma vagy a holnap, akkor a napok forgása valóban csak hiábavalóság. Az óra mutatója is csak körbejár, s mintha nem mutatna mást, csak ezt a szakadatlan körforgást. Az idő múlásával múlik a múlt, s vajon mit ad hozzá a jövőhöz? Vajon alakul, formálódik-e közben az életünk?
Ma kapunk választ erre az ősi kérdésre. Húsvét napja ad ugyanis értelmet minden más napnak, azoknak is, amik korábban voltak, azoknak is, amelyek ezután lesznek. Már a zsoltáros is tudja ezt, amikor jövendölésszerűen előre énekli: „Vígadunk a napokért, melyekben megaláztál minket, az esztendőkért, melyekben nyomorúságokat láttunk” (Zsolt 91,15). Vagy egy másik helyen, amelyet a húsvéti szertartásunk is sokszor használ: „Ez a nap, melyet az Úr szerzett, örvendezzünk és vigadjunk azon” (Zsolt 117,24). Ez a nap ad értelmet az egész életünknek. Az erre való ébredés fölnyitja a szemünket a legfőbb, de akár azt is mondhatnánk, az egyetlen igazságra, hogy az élet úr a halál fölött, hogy az élet legyőzhetetlen.
Ennek megsejtését fedezhetjük föl a természeti vallásoknál, amelyek az évi körforgásban látták az élet újra és újra visszatérésének nagyszerű erejét. Ám ez csak előkép, előre jelzés, miként Lázár föltámasztása előre hirdette a végső, mindent legyőző föltámadást. Lázár még erre az életre tért vissza, amelyből később vértanúként újra távoznia kellett. A tavaszi újra sarjadás is csupán a biológiai élet forgását biztosítja, amely azonban minden évben a télbe, az elhalásba fordul vissza.
Az orvostudomány elszánt törekvése az élet meghosszabbítására szintén ennek a vágynak a kifejezője. Ismerjük azonban a kiábrándító eredménytelenségét is. Hisz némileg változtathatnak, ugyan, a zsoltáros tapasztalatán, miszerint ami hetven vagy nyolcvan év fölött van az csak fáradság és fájdalom, és följebb lehet vinni ezt a számot akár száz fölé is, a vége azonban akkor is siralmas és fájdalmas marad.
Jézus nem biológiai életet hosszabbít. Föltámadása után nem ebbe a világba tér vissza. Még ha meg is jelent tanítványainak több alkalommal, ezzel nem visszalépett, hanem őket emelte tovább: már az örök életet hozta valóságosan közéjük. Erre kell ráébrednünk Húsvét hajnalán, hogy köztünk van az örök élet. Ezért az ébredésért kellett vele együtt eltemetkeznünk.
Veled ébredek ma, a Feltámadóval. A Feltámadó azt mondta, aki hisz annak, aki Őt küldte, „az örökké él, és nem esik ítélet alá, hanem már átment a halálból az életre” (Jn 5,24). Aki pedig személyesen hallotta e szavakat, a szeretett tanítvány később saját tapasztalataként erősítette meg: „Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életbe” (1Jn 3,14).
Az új életre ébredés a hívő ember tapasztalata. Minden ébredés a hitben való megerősödés. Minden hitélmény egyben új megvilágosodás. Ezzel fényesedik, tisztul, világosodik az életünk. Ha a föltámadásban élünk, akkor az életünk folyamatos telítődés. Minden nap új gazdagodást hoz. Ez a keresztény élet gazdagsága, elvehetetlen kincse.
Ezért nem félünk a haláltól, ezért nem féltünk az eltemetkezéstől. A Húsvét által megnyitott örök élet jelenvalóvá és állandóvá teszi ezt a tapasztalatot. Nem csak a szenvedés teli nagyhét fordulatáról van szó, hanem minden fájdalomról, minden szenvedésről, melyek Húsvét ünnepével értelmet nyernek. Nem csak a nagyszombati szomorú szunnyadás után következik örömteli vígság, hanem hitünk legmélyebb bizonyosságával tudjuk, hogy minden – fizikai, lelki vagy szellemi – sötétség már magában hordozza ezt a világosságot, eleve benne rejlik annak értelme is. Minden éjszaka utáni ébredésünkkor joggal mondhatjuk: Veled ébredek ma, a Feltámadóval. Minden megpróbáltatásunk közepette tudhatjuk, hogy következik a megvilágosodás, mégpedig Krisztussal együtt, ami még fontosabb, mint a sötétségtől való szabadulás megkönnyebbülése. Minden Krisztushoz köt, a szenvedés, a fájdalom, s még a halál is, hiszen Neki köszönhetően föltámadást hordozóvá vált minden.
Legyen ennek a reménységünknek kifejezője, életünk minden napjának kezdő lendülete, minden napkeltének kísérő éneke ez a húsvéti mondat: Veled ébredek ma, a Feltámadóval!

Április 13. Virágvasárnap
09.00 Utrenye
10.00 Szent Liturgia

Április 14. Nagyhétfő:
18.00 Előszenteltek Liturgiája

Április 15. Nagykedd:
18.00 Előszenteltek Liturgiája

Április 16. Nagyszerda:
18.00 Előszenteltek Liturgiája

Április 17. Nagycsütörtök:
12.00 Nagy Szent Bazil Liturgiája zsolozsmával
18.00 Kínszenvedési evangéliumok

Április 18. Nagypéntek:
08.00 Királyi imaórák
18.00 Sírbatételi vecsernye körmenettel

Április 19. Nagyszombat:
08.00 Jeruzsálemi utrenye
19.00 Nagy Szent Bazil Liturgiája zsolozsmával
20.00 Feltámadási szertartás

Április 20. Húsvét vasárnap:
10.00 Ünnepi Szent Liturgia pászkaszenteléssel

Április 21. Húsvét hétfő:
09.00 Utrenye
10.00 Szent Liturgia (Körmenet, olajkenet)


Április 22. Húsvét kedd:
09.00 Utrenye
10.00 Szent Liturgia
18.00 Vecsernye

A fényes hét további napjain: 18.00 Szent Liturgia

Szombaton reggel 5 órakor indulunk a Lechner tári kápolnától. Aznap 10 órától részt veszünk a szórványban élő görögkatolikus lelkigyakorlatán. Szállásunk Nyírbátorban lesz. Vasárnap görögkatolikus papszentelésen veszünk részt, majd kb 13 órakor indulunk vissza Szegedre.
Részvételi díj: 6000,-Ft, mely tartalmazza az utazást, szállást, és az étkezéseket. Jelentkezni lehet Szaplonczay Miklós paróchusnál, a 06305653926 telefonszámon.