Templombúcsúnk volt!

Dicsőség Jézus Krisztusnak!

Különleges napra ébredt ma közösségünk! Eljött a nap, hogy templomunk legyen ünneplésünk középpontja, Szent Rozália búcsúünnepére gyűltünk össze Lechner téri templomunkba. Ünnepi szónokunk főtisztelendő Szaplonczay Márk atya, nyírmártonfalvai parókus atya, akik innen indult el hivatásának megélésére.

Márk atya beszéde legelején kiemelte, hogy mennyire a szívéhez nőtt, beépült az életébe az a templom, ahol felnőtt. Itt tanulta meg, mit jelent otthon lenni Isten házában. Visszaemlékezése után az evangéliumhoz kapcsolódva a meghívásról szólt, mindenki meg van hívva Isten házába, ahol minden készen van, s Isten várja a népet, az ünneplő sokaságot! Bár vannak meghívottak, akik kibúvót keresnek. De a mai búcsú a Jóistennek az emlékeztetője számunkra, hogy mindannyian meg vagyunk hívva! Az Egyház a meghívottak közössége! A búzgóé és a megfáradté, a boldogé és a szenvedőé. Azoké, akik a meghívás elfogadásával válaszolnak Isten meghívására. Ebben példaképe a közösségnek Szent Rozália. Hozzá nem csak az fordulhat, aki boldog, hanem az is, aki megtört, akinek nehéz valami. Ő mindenkiért imádkozni fog, aki kéri az ő közbenjárását.

Az ünnepi Szent Liturgia után a megtarített asztaloknál foglalta el mindenki a helyét, ahol tovább folytattuk a közös ünneplést!

Hálatelt szívvel köszönjük mindenkinek az ünnepségen nyújtott bármilyen segítségét!

Dicsőség mindörökké!

Hollik György atya